10 ok amiért NE tanítsuk meg a gyermekünket aludni

avagy mit ír Margot Sunderland az Okosan nevelni tudni kell című könyvében a sírnihagyásról
(Készült egy újabb bejegyzés is a felmerült kérdésekből, amit itt találsz!)

Nagy bajt nem csinálhatunk, ha megtanítjuk gyermekünket aludni (bármit is jelntesen ez), ugye? Néhány éjszaka sírás nem árthat. Utána viszont mindenki nyugodtan alussza át az éjszakát, az édesanya is kipihent lehet. Valóban?
Tegyünk egy próbát: nézzük meg mi történik gyermekünkkel, amikor olyan alvástréningnek vetjük alá, ami hosszabb-rövidebb ideig tartó magárhagyással jár és azt a tanácsot kapjuk, hogy ne válaszoljunk akármilyen keservesen is sír. Semmi kétség, hogy sok gyermek abbahagyja a sírást, ha több napon keresztül nem reagál sírására senki. Ennek azonban megvan az ára. Ugyanis a hosszantartó, vigasztalan sírás és a szülőtől való szeparáció negatív hatással van a kisbaba fejlődésben lévő agyára.
Miért sír egy kisbaba?
Sheila Kitzinger: Miért sír a baba? című könyvében hosszan ír arról, hogyan hangolódhatunk rá kisbabánkra és fejthetjük meg a sírás okát. Születéskor a csecsemők rendkívül érzékenyek és számukra minden negatív külső hatás stresszhelyzet, mivel érzékeny idegrendszere még nem képes megbírkózni a legkisebb "támadással" sem. Számár a szülőtől való eltávolodás fenyegető veszélyt jelent. Egy kisbaba csak a síráson keresztül tudja tudtára adni a külvilágnak, hogy valami nincs rendben és csak így tud segítséget kérni. Ez nem manipulálás és nem kényeztetjük el ha válaszolunk rá. Mi szülők és gondviselők vagyunk felelősek azért, hogy gyermekünkben hatékony stresszválaszrendszer alakuljon ki. Ha komolyan vesszük gyötrelmes sírását és következetesen megnyugtatjuk amikor zaklatott, akkor felnőtt korában majd egyedül is képes lesz megbírkózni a stresszel.
Amikor hagyjuk, hogy gyermekünk reménytelen helyzetében, a sírástól való kimerültségben álomba merüljön, a következőknek tesszük ki:

1. agyát mérgező stresszhormonok mossák át
2. azok a vegyületek, amik a jó közérzetet biztosítják, kiürülnek agyából
3. agyi és tesi stresszválaszrendszere túl érzékennyé válik (és később egy kis "fenyegetésre" is hevesen fog reagálni)
4. az agyban olyan kapcsolatok aktiválódnak, mintha fizikai fájdalom érné
5. ez a fajta korai stressz maradandó károsodás okoz, ami azt jelenti, hogy a túl gyakran fogja a körülötte zajló eseményeket fenyegetőnek érezni és szorongással reagálni
6. hajlamosabb lesz később arra, hogy féljen az egyedülléttől
7. hogy szorongjon az elalvástól
8. hogy pánikrohamai legyenek
9. és dohányozzon
10. olyan agyterület szenvedhet károsodást, mely a hosszútávú emlékezésben nagy szerepet játszik

Sajnos sok szülő nincs tisztában vele, milyen nagy hatással lehet gyermeke idegrendszeri fejlődésére. Mivel saját magának nem volt része ebben a fajta gondoskodásban, ezért elnyomhatja magában a gondoskodás ösztönét és figyelmen kívül tudják hagyni csecsemője segélykérését.
Miért tudjuk biztosan, hogy nem manipulál minket kisbabánk, amikor keservesen sír?
A manipuláció képességéhez a glutamát nevű hormon kellenne, hogy működjön a homloklebenyben, de ez egy csecsemőnél még nem fejlődött ki. Ezért nem képes még összetetten gondolkodni bármiről is, nemhogy olyan bonyolult összefüggésekről, mint az átverés és befolyásolás.
Hogyan segíthetünk?
Néhány fontos dolgot tehet a szülő, amivel aktiválja a nyugtató hatású oxytocinfelszabadulást gyermeke agyában:

1. Érintés: a szoros testi kontaktus vagy bőrkontaktus jó hatással van a kisbaba idegrendszerére
2. Szopás: a gyermek stresszhormonszintje azonnal csökken, amint kedvenc "tárgya" (édesanyaj melle, saját ujja, cumi) elérhető
3. Mozgás: a ritmusos mozgás arra emlékezteti a kisbabát, amikor az édesanyja hasában volt, ezért a hordozás az egyik legsűrűbben használt nyugtató :) (kendőben vagy egy ortopédiailag helyes tartást biztosító más hordozóban - bővebben erről: http://www.olbebaba.hu/ -n olvashatsz)
4. Meleg: nem TÚL meleg! kellemes 21fokos hőmérséklet, esetleg egy kád meleg víz jó hatással lehet a zaklatott kisbabára

(a szöveg készült Margot Sunderland: Okosan nevelni tudni kell című könyve felhasználásával)

Biztonságos? Azzá lehet tenni!

Sok édesanya szívesen maga mellé venné kisbabáját az ágyba, de fél, hogy kárt tesz benne éjszaka. A természet erről is gondoskodott, hiszen ha nem tette volna, és ősanyáink lépten nyomon kisbabájukra feküdtek volna álmukban, ma nem lennénk itt. A szoptató édesanyában olyan hormon termelődik, mely meggátolja, hogy mély álomba merüljön és ne tudjon gondoskodni éjszaka is a gyermekéről. Az éjszakai testközelség pedig nagy szopásigényt vált ki a kicsiből, így ő sem fogja hagyni, hogy édesanyja hosszú mély álomba merüljön mellette. A csecsemők gyomra kicsi, az anyatej pedig gyorsan emésztődik ezzel is biztosítva azt, hogy ne telhessen el hosszú idő két etetés között. Alvásuk közben megfigyel anya-gyermek párok teljesen szinkronba kerültek és gyakran teljsen fel sem ébredt sem egyik sem másik, csak mikrorezdüléseik jelezték, hogy kapcsolatban vannak, figyelik egymást. Az édesanya által kilélegzett levegő széndioxidszintje is olyan, hogy az biztosítja a kisbaba egyenletes légzését. Együttalváskor a gyermekek légzése egyenletes, szivverése nyugodt és véroxigénszintje stabil, míg külön szobában altatva többször is lezuhanhat a véroxigénszint és sem a légzés sem a szívritmus nem volt olyan egyenletes.
Testközelben a stresszhormon szint is alacsonyabb, szeparáció esetén pedig olyan magasra szökhet, hogy az károsan befolyásolhatja az immunrendszert és a feljődést.
De az együttalvás nem csak a szoptató édesanyáknak és gyermekeiknek lehet fontos és biztonságos. A tápszerrel tápláló édesanyának és kisbabájának ugyanúgy létfontosságú a sok testközelség éjszaka és rájuk is millió módon hat ez a gondoskodás. A biztonság szempontjából érdemes egy ágyban, de külön felületen megvalósítani az együttalvást. Karnyújtásnyira egymástól minde pozitív hatását érzékeli a csecsemő a testközelségnek és az édesanya is sokat meríthet ebből az intimitásból.

Néhány egyéb dologra is figyeljünk oda, amikor együttalszunk:

• a dohányzás, alkohol és drogfogyasztás nem fér össze az együttalvással
• ne legyen túl meleg
• inkább az édesanya oldalán legyen a kisbaba, ne a két szülő között, és ha szükséges rakj fel leesésgátlót
• nagy ágy! :) nagy matrac a földön a legjobb
• hátára fektesd a kisbabád, ne a hasára (szoptatás miatt úgyis sokat lesz az oldalán)
• ne kerülhessen takaró, párna a gyermek fejére

Az édesanyák is sokat kapnak, ha együttalszanak a kisbabájukkal. A sok plussz érnités, szoptatás még több endorfint, prolactint és oxytocint szabadít fel bennük és ennek következtében boldogabbnak, nyogodtabbnak érzik magukat és tele vannak melegséggel. Az együttalvó édesanyák jobban értelmezik gyermekük jeleit és jobban rá tudnak hangolódni a szükségleteire.

Az édesapákra van talán a legnagyobb hatással az együttalvás, mivel ők legtöbbször dolgoznak, csak néhány órát tudnak együttölteni gyermekükkel. Az éjszaki gondoskodásnak ez a formája segíti őket, hogy átéljék azt a fajta intimitást, ami egy szoptató édesanya és kisbabája között megvan. Egy nagyobb kisgyerekkel pedig sok meglepetést tartogat az éjszaka az édesapának is, aki arra ébredhet hajnalban, hogy a kislánya az arcát simgotja vagy puszit nyom a kezére és aztán hozzábújva szuszog tovább.

Nem tart örökké!

Mint annyi minden, ez sem tart örökké. Gyorsan eljön a nap amikor gyermekünk a saját szobájába akar majd aludni és nem a mi társaságunkat keresi éjszaka. De az együttalvás emléke egész életén át elkíséri.

(készült Sears: The Baby Sleep Book felhasználásával)

Bölcsőhalál (SIDS)

Kevesen tudják, hogy Kelet-Ázsiában, ahol az együttalvás a norma, olyan ritka a bölcsőhalál, hogy szavuk sincs rá a nyelvben. Számos tényező közrejátszhat ebben, de az kétségtelen, hogy a testközelségnek nagy jelentősége van a megelőzésben.
Mivel a targédiák zöme éjszaka, alvás közben következik be, érdemes még néhány dolgot tudni:

• a dohányzás egyértelmű rizikófaktor
• a szakértők nagy része egyetért abban, hogy háton aludjon a csecsemő 1éves korig
• az ember közelsége létfontosságú
• ne kerülhessen a takaró alá a kisbaba feje
• kerülni kell a túlöltöztetést
• a szoptatás kulcsfontosságú a megelőzés szempontjából
• a leggyakrabban 2-4hónapos kisbabákat esnek áldozatul, de 1éves korig még rizikót jelent

W. Ungváry Renáta, IBCLC szoptatás szaktanácsadó írja:
Együttalvás és éberség
Szoptatási tanácsadóként gyakran találkozom azzal a problémával, hogy az újszülött, illetve néhány hetes csecsemő nagyon aluszékony, ezért nem lehet elegendő alkalommal és kellő hatékonysággal szoptatni. Kulcskérdés, hogyan lehetne hatékonyan felébreszteni! Sokszor kiderül, hogy a baba külön szobában, külön ágyban alszik, olykor légzésfigyelő készülékkel felszerelve. Nem csoda, ha így túlságosan mélyen alszik, bár a szülők számára ez pihentetőbbnek tűnik, mint az élénk, folyton kézbe kívánkozó baba! Az ember gyermeke számára kezdetben a szinte állandó testközelség, a hordozással járó mozgás a természetes állapot, részben a magzati élet folytatásaként. A sokat kézben tartott, kendőben cipelt, gyakran szoptatott baba nem tud túlságosan mélyen elaludni. Légzésére, szívműködésére, vérének oxigéntelítettségére pozitív hatással van a bőr-bőr kontaktus, s ez nem csak a szoptatás, hanem a bölcsőhalál megelőzése szempontjából is döntő jelentőségű.

Dr. Kemény János, a Madarász utcai gyermekkórház főorvosa, a téma egyik hazai szakértője írja a SIDS-ről szóló tanulmányában: „Talán a humán újszülött szorul a leginkább gondozásra, mégis ő van kitéve az anyától való fizikai elszakításnak: minden főemlős kicsinye az anyával való szoros testi kontaktusban tölti élete első szakaszát. E közelség pedig megelőzheti a bölcsőhalált! (…) Japán, török anyák több hónapig, esetleg egy-két évig is egész nap magukra kötve hordják babáikat, így dolgoznak, minden tevékenységet a gyerekkel közvetlen testi kapcsolatban végeznek. Éjjel együtt alusznak. Az anyával való együtt alvás védő hatású, mert a csecsemő érzékeli az anya életfunkcióit, és ez ébresztő hatással van rá. Az anya is érzékeli, ha a babával baj van, és ébreszteni tudja.”

Mit jelent az együttalvás?

Az együttalvásnak rengeteg formája van a szülő szobájában:

• azonos felületen van az édesanya és a gyermek
• külön felületen: az édesanya ágyához odatolva a kiságy, szintbehozva, levett rácsokkal
• matrac az édesanya ágyának lábánál (inkább nagyobb kisgyerek esetében)
• egy szobában, de a kiságy nem közvetlen az édesanya ágyához van tolva
• egy szobában és a kiságy közvetlenül az édesanya mellett, de rácsok fent vannak

külön szobában:

• rácsoságy mellett matracon vagy kanapén alszik az édesanya az éjszaka egészében vagy egy részében
• az éjszaka egy részében ezen a kanapén alszanak együtt a kisbabával

és még számtalan formáció elképzelhető. Az együttalvás nem azt jelenti, hogy feltétlenül az egész éjszakát a kisbaba mellett töltjük. Lehet, hogy saját ágyában kezdi az estét és csak az első ébredésnél kerül a családi ágyban. Vagy melletünk alszik el, de az első ébredés után már a saját ágyába rakjuk le. Lényeg, hogy olyan megoldást válasszunk amivel biztosítunk neki időt arra, hogy éjszaka is élvezhesse közelségünket és mi is tudunk eleget pihenni.

Teskontaktus

Miért fontos éjjel nappal a testkontaktus az anyával?

Habár a környezet ahol a csecsemők alszanak változik kultúráról kultúrára, a testközelség gyermekekre való fejlődést elősegítő és szabályozó hatása mindenhol ugyanaz. Akár Braziliában, Svédországban, Amerikában, az Egyesült Királysában vagy Nepálban születtet; akár vadászó-gyűjtögető társadalomban vagy iparosodott nagyvárosban; mind az érett, mind a koraszülött kisbabák: jobban lélegeznek, jobban hasznosítják az energiát, alacsonyabb a várnyomásuk, gyorsabban nőnek és kevesebb stressz éri őket amikor az anyjuk testközelében pihennek. (Mothering: The Science of Sharing Sleep)

Nem csoda tehát, hogy Dr. McKenna alváslaboratóriumi kísérletei azt találták, hogy az együttalvó kisbabáknál a két szoptatás között mindössze maximum 90 perc telt el, míg a különalvóknál ez az idő kétszer ekkora. Az éjjal-nappal gyakori szoptatás elengedhetetlen feltétele a megfelelő tejtermelésnek, ezért az együttalvó édesanyák kevesebb szoptatási problémáról számolnak be és hosszabban szoptatnak sikeresen.

A testkontaktus fájdalomcsillapító hatással is bír: egy amerikai kutatás szerint azok a kisbabák akiktől úgy vettek vért, hogy anyjuk csupasz mellkasán voltak közben, sokkal kevesebbet sírtak és grimaszoltak, szívritmusuk egyenletesebb volt, mint azoknak, akik kiságyban bepólyázva élték ugyanezt át.

A kenguru módszerben részesített kisbabák, mely koraszülött csecsemők fejlődését befolyásolja azzal, hogy bőrkontaktusba helyezi édesanyukkal a piciket naponta néhány órára, kétszer annyit híznak ugyanolyan táplálékbevitel mellett, mint a testközelséget nélkülöző társaik. Ez is bizonyíték arra, hogy a kisbabáknak nem csupán etetésre, melegruhára és peluscserére van szükségük, hanem a gondsokodó emberi érintés is épp íly nélkülözhetetlen lételemük.

Egy budapesti védőnő számolt be arról, hogy egy alig gyarapodó csecsemőnél a követkzőt találta: a szülők, hogy ne kelljen még etetéshez sem ölbevenniük a kicsit, a cumisüveget az ágyához kötözték. Így a picibaba szinte soha nem részesült emberi érintésben és ezért nem is fejlődött. Ezzel a történettel azt szerettem volna érzékeltetni, hogy a testkontaktus ugyanolyan éltető, fejlesztő erővel bír, mint maga a táplálás és egyik a másik nélkül szinte az életbenmaradáshoz sem elég.

Együttalvás

Ezt a képet az amerikai Mothering magazin állította össze és szerintem magukért beszélnek. Mondanom sem kell, hogy nem műtermi felvételekről van szó. Milyen felemelő, ha tudjuk, hogy a világon mindenhol alszanak édesanyák és édesapák együtt gyermekükkel nap mint nap. Milyen természetes is ez, ha belegondolunk, hogy évezredeken át valószínüleg fel sem merült ősanyáinkban, hogy csecsemőjüket éjszakára maguktól távol helyezzék el. Sejtjeinkbe kódolva ma is ott van az üzenet, hogy ne hagyj magamra éjszakára sem, még bajom eshet. A legtöbb kisbaba ezért is tiltakozik heves sírással, ha lerakjuk és vidám szundít, ha a kezünkben van. Szükségük van ránk, minden tekintetben ránk vannak szorulva az első években. Ugyan úgy, ahogy nem várjuk el, hogy pár hónaposan egyedül öltözzenek fel, arra sem érettek még, hogy megnyugtassák magukat vagy egyedül aludjanak el.

Egyre több tudományos felfedezés jut arra, hogy a kisbabáknak a szülők mellett a helye éjszaka. Néhány meglepő jótékony hatása az együttalvásnak:

• a kisbaba életét is megmentheti (ha betartunk bizonyos biztonsági előírásokat akkor az együttalvás csökkenti a bölcsőhalál kockázatát)
• az együttalvó kisbabák kevesebbet sírnak, mint a külön szobában alvók
• azok a gyerekek, akik pici korukban együttaludtak szüleikkel, később sokkal függetlenebbek és jobban tudnak alkalmazkodni az élet nehézségeihez, mint akiknek nem volt részük effajta szülői gondoskodásban
• azok akik együttaludtak gyermekkorukban szüleikkel, később arról számolnak be, hogy jobban kijönnek velük és közelebb érzik magukat hozzájuk, mint különalvó társaik
• a legtöbb együttalvó szülő jó szexuális életről számol be, annak ellenére, hogy az általános vélemény az, hogy a családi ágy a szex végét jelenti

- írja Dr. Jay Gordon a Good Nights című könyvben. De az együttalvás nem csak kisbabákra van jó hatással. A rendszeresen együttalvó édesanyák 94%-a kielégítőnek találta éjszakai pihenését, míg a különalvó édesanyáknak csupán 80% érzett így.